Ősz a Somlón - a Kreinbacher Birtokon
Mindig szívesen kirándulok a tőlünk alig 25 km-re lévő Somló hegyre. Az odavezető út is pompás, főleg Dobán keresztül. Minden évszak gyönyörű itt, mégis szinte mindig ősszel vagy tavasszal keressük fel az ország egyik legkisebb borvidékét. Egyik előző kirándulásunkról ITT írtam.
Ennek persze már hat éve, és akkor is belefeledkeztünk a Kreinbacher Birtok építkezéseibe, a gyönyörű, bazalttal kirakott teraszokra. Azóta az építkezések - úgy tűnt -befejeződtek, hisz nem láttunk sehol munkagépeket, egy csodálatos, a hegybe simuló futurisztikus "élménykombinátot" viszont igen. Én, aki a rusztikus stílus nagy kedvelője vagyok, meg kellett állapítsam, hogy ez az ultramodern épület együttes nagyon ki van találva, határozottan tetszett! Mint ahogyan a tulajdonos szavai is M. Mester Katalin: Somlóország - Istenadta szép vidék című könyvében, ars poeticáról, a birtok filozófiájáról:
"Egy fiatal borászatnak, különösen egy még önmagát kereső borvidéken nem lehet kiforrott filozófiája. Célok természetesen megfogalmazódnak, de inkább elgondolások, remények, önbizalommal teli vágyak vannak, leginkább óriási bizakodás és hit a jövővel szemben....Az elérhető legmagasabb minőségű borokon keresztül megmutatni a Somló kivételes képességét..."
Nos, az éttermükben volt szerencsénk megkóstolni boraikat - azaz csak Fefe, hisz innentől én voltam a sofőr:))) - , köztük a Somló egyedüli vörösborát, a syrahot. Ettünk is: galamb esszenciát, libacombot újragondolva, kölespudingot zölddiólekvárral...Ez olyannyira felcsigázott, hogy idehaza elkészítettem az én verziómat búzadarával, és lássatok csodát: találtam egy forhant üveggel a két éve eltett zölddiólekvárból - kifogástalan minőségben, és még finomabb is volt a Kreinbacheréknél, mert citromosan készítettem és így nem volt émelyítően édes.
A darapuding zölddiólekvárral azóta felkerült az étlapomra desszertnek, két hétvégi vendégnek is elkészítettem - nagy siker volt!
Visszatérve a Birtokra: St. Ilona furmintjuk bronz minősítést kapott a 2011. évi londoni Decanter World Wine Award versenyén.
Képeink a kirándulásról:
Ennek persze már hat éve, és akkor is belefeledkeztünk a Kreinbacher Birtok építkezéseibe, a gyönyörű, bazalttal kirakott teraszokra. Azóta az építkezések - úgy tűnt -befejeződtek, hisz nem láttunk sehol munkagépeket, egy csodálatos, a hegybe simuló futurisztikus "élménykombinátot" viszont igen. Én, aki a rusztikus stílus nagy kedvelője vagyok, meg kellett állapítsam, hogy ez az ultramodern épület együttes nagyon ki van találva, határozottan tetszett! Mint ahogyan a tulajdonos szavai is M. Mester Katalin: Somlóország - Istenadta szép vidék című könyvében, ars poeticáról, a birtok filozófiájáról:
"Egy fiatal borászatnak, különösen egy még önmagát kereső borvidéken nem lehet kiforrott filozófiája. Célok természetesen megfogalmazódnak, de inkább elgondolások, remények, önbizalommal teli vágyak vannak, leginkább óriási bizakodás és hit a jövővel szemben....Az elérhető legmagasabb minőségű borokon keresztül megmutatni a Somló kivételes képességét..."
Nos, az éttermükben volt szerencsénk megkóstolni boraikat - azaz csak Fefe, hisz innentől én voltam a sofőr:))) - , köztük a Somló egyedüli vörösborát, a syrahot. Ettünk is: galamb esszenciát, libacombot újragondolva, kölespudingot zölddiólekvárral...Ez olyannyira felcsigázott, hogy idehaza elkészítettem az én verziómat búzadarával, és lássatok csodát: találtam egy forhant üveggel a két éve eltett zölddiólekvárból - kifogástalan minőségben, és még finomabb is volt a Kreinbacheréknél, mert citromosan készítettem és így nem volt émelyítően édes.
A darapuding zölddiólekvárral azóta felkerült az étlapomra desszertnek, két hétvégi vendégnek is elkészítettem - nagy siker volt!
Visszatérve a Birtokra: St. Ilona furmintjuk bronz minősítést kapott a 2011. évi londoni Decanter World Wine Award versenyén.
Képeink a kirándulásról:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése