Ó, a lecsó!

Nem tudom, lehet-e újat írni a lecsóról, mint nagy kedvencről, nem is próbálom meg, mindössze annyit, hogy VÉGRE a saját termésemből szedhetem össze a hozzávalókat!
Idén csodálatos paprikapalántákhoz jutottam hozzá és még ha nagy csöndesen jegyzem is meg, hogy ugyanattól a bácsitól vettük a paradicsomot is, akinek piaczárás napján már máshol járhatott az esze, amikor minket kiszolgált, mert sikerült  koktélparadicsomot eladnia nekünk, tiszta szerencse, hogy többfélét is válogattunk, így azért  növekedik 3 tő a hosszúkás formájúból is. A lecsóhoz valót vegyesen: ebből és a koktélokból szedtem össze a kettőnknek való adaghoz.
Hagyma döbröntei barátnőmtől származik, szalonna is helyi termék, és a felhasznált disznózsír is. Így azt is mondhatom, hogy igazi háztáji lecsót készítettem, nagy-nagy örömmel, idén először, ám két nap múlva újrázva:))

Zabpelyhes-grahames zsömlét ettem hozzá, Fefe puha-omlós fehérkenyeret. Neki volt igaza!:))



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Nyúlszalámi

A jancsikályháról